Post chachacha

ma a képzésen, amikor éppen az álmosság-narkózisommal küzdöttem, elkalandoztam: gondoltam csongorra, arra, hogy átölelem a mellettem lelkesen jegyzetelő csabát és vállára hajtott fejjel nyugovóra térek. aztán megrémültem, mert azt hittem, hogy ezt meg is tettem, de nem szerencsére/sajnos. sajnos, mert biztos vagyok benne, hogy nagyon jót tudtam volna pihenni rajta. g-hez 200 év múlva sem tudok majd hozzábújni.